A babonások ma retteghetnek: 13-a péntekre esik. Nem tudni, mitől alakult ki a hiedelem, ám az biztos, hogy már a középkor óta tart. A babonások több szokatlan módszert vethetnek be, hogy elűzzék a szerencsétlenséget.
Nem világos, miért alakult ki az a babona, miszerint balszerencsét jelent, ha 13-a péntekre esik. Valószínűleg még a bibliai időkben alakult ki ez a hiedelem, hiszen Jézussal együtt 13 ember vett részt az utolsó vacsorán. A középkorra már a péntek és a 13-a külön-külön is balszerencsét jelentett.

A pénteki napot a VI. századtól kezdve a boszorkányok vagy a pogányok idejének tartották a keresztény hitterjesztők, ez volt az általuk üldözött ősi vagy nomád istenségek titkos imádásának napja. A 13-as számnak pedig régi megfigyelések rossz tapasztalatait tulajdonítják a kultúrtörténészek.
Dan Brown A da Vinci-kód című regénye hívta fel újra a figyelmet arra a hiedelemre, hogy 1307. október 13-án, pénteken végeztette ki a nagyhatalmú Templomos Lovagokat IV. Fülöp király.
Az angolszász, a német és a dél-európai kultúrákban a legerősebb a félelem, nemcsak a 13-i péntektől, hanem a 13-as számtól is. New Yorkban és más amerikai nagyvárosokban alig találni felhőkarcolót, amelynek lenne 13.-nak hívott emelete, a 12. után ugyanis rögtön a 14.-re lehet menni.

A babonások számára nem volt meglepő, amikor az Apolló 13-nak 13 óra 13 perces fellövési kísérlete a 39-es indítóállványról meghiúsult – 39 ugyanis 3-szor 13.
A különösen babonások a szerencsétlenség elűzésének széles palettájáról válogatnak ezen a napon, például sót dobnak a hátuk mögé a bal vállukon át. Nem szabad létrára mászni, minden baljós gondolatot le kell kopogni egy fán, a sütött kenyér pedig keletlen marad – a babonások szerint legalábbis.
A pszichológusokat és a történészeket is megosztja, hogy mi lehet a magyarázata a péntek 13-a által keltett babonás szokások fennmaradásának, de legtöbben azt vallják: az ember életében olyan sok a rejtélyes veszély vagy a stressz, hogy néha hinni akar abban, hogy az olykor felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan jelenségek mögött mégiscsak van valami ok.

Tények péntek 13-áról
1. Az e naptól való rettegés a tudomány egyik legnépszerűbb hiedelme, és még neve is van: paraszkavedekatriafóbia vagy friggatriszkaidekafóbia. Triszkaidekafóbiának azt nevezik, ha valaki a 13-as számtól retteg.
2. Világszerte sok kórházban nincs 13-as számú kórterem, a toronyházakban 13. emelet, sőt, egyes légikikötőkből “kifelejtették” a 13-as beszállókaput is.
3. Franklin D. Roosevelt amerikai elnök egyetlen hónapban sem utazott 13-án, és soha nem adott olyan ebédet vagy vacsorát, amelynek során 13-an ültek volna az asztalnál. Napóleon és egy másik amerikai elnök, Herbert Hoover is triszkaidekafóbiás volt.
4. A világhírű író, Mark Twain egyszer 13. meghívott volt egy díszvacsorára. Egyik barátja figyelmeztette, hogy ne menjen el – és igaza lett; “balszerencsés este volt, csak 12 személynek főztek” – emlékezett később Twain. A babonás párizsiak “bérelhetnek” 14. vendéget az ilyen alkalmakra.
5. Számmisztikusok szerint a 13-as azért balszerencsés, mert a 12-es után következik, márpedig ez utóbbi teljes szám: ennyi hónapja van az évnek, tagja a csillagjegyeknek, isten az Olimposzon, feladata Herkulesnek, törzse Izraelnek, apostola Jézusnak, napja a karácsonynak és 12 egy tucat is.
Akár babonás vagy, akár nem, legyen szerencsés napod!